holdnaptar.hu
Fogyókúra a Hold ritmusában, személyre szóló táplálkozási és életvezetési tanácsadás
Jelmagyarázat
Kapcsolat

Biodanza riportok

Beszélgetés Rolando Toro-val, a Biodanza integrált táncterápia megalapítójával
Santiago, Április 16. 2008.

Európából nézve Chile egészen olybá tűnik, mintha a világ végén volna: jóval túl (sőt még azon is túl) Heraklész oszlopain. Természetesen az ember legnagyobb meglepetésére itt is van világ, még ha egy kissé különböző is, mint az olyan sokat emlegetett európai. Chile Latin-Amerika legkevésbé latinos országa (néhány barátommal ez az egybehnagzó véleményünk), ámde az egyik legjobban szervezett szomszédai között. Igaz, ez a „legjobban szervezett” sem európai. A bürokráciai gyakrolatok, a végtelen lassúsággal intézett ügyek gyakran a Galaxis Utikalauz Stopposoknak című Douglas Adams könyben leírt wogonokat juttatja eszembe. Így aztán a legnagyobb meglepetésemre szolgált, hogy semmilyen nehézségbe nem ütközött megtalálnom Rolando Toro-t a Biodanza és az International Biocentric Foundation megalapítóját.
Az utóbbi évtizedekben Magyarországot is elárasztották a világ minden tájáról érkező különböző személyiségfejlesztő és terápiás tréningek, work-shopok, táncterápiák, pszicho-dráma foglalkozások, amelyek nemcsak önismeretünket fejlesztik, hanem hathatós segítséget is ígérnek különböző pszichológiai és/vagy testi bajainkra. Ezek közül kétségtelenül mindenki megtalálja a magáét, amely személyesen neki szól. A Biodanza integrált mozgásterápia rendszere, amelyet az alábbi interjúban a Biodanza alkotójával, Rolando Toro-val együtt mutatunk be Önöknek, nem pusztán egy a sokféle terápia közül, hiszen az emberi szervezet egészére kiterjedő terápiát kínál, első sorban az önmagunkkal és másokkal való kapcsolataink gyógyítására, amelyet a klinikai pszichiátriai terápiákban is nagy sikerrel alkalmaznak világszerte.

Prof. Rolando Mario Toro Araneda 1924-ben született Concepción városában, Chilében. Költő, festő, pedagógus, pszichológus és antropológus; a Biodanza Systema és Brazíliai Afrika Múzeum alapítója, amelynek személyes gyűjteményét adományozta. Santiago de Chilében beszélgettünk.

- S.A: Olvastam a honlapjukon, hogy a Biodanza egy olyan rendszer, amely a személy energiával, mozgásával és önkifejezésével dolgozik, tehát az egész emberrel. Mit tehát a Biodanza?
- Don Ronaldo: Két definíciót használunk, egy népszerűt, és egy tudományosat. A tudományos azért fontos, hogy pontosan megértsük, mi a Biodanza. A többi metafóra. Eszerint tehát a Biodanza egy olyan szisztéma, amely nem csak a zene és tánc lehetőségéről szól.
- SA: Tehát ez egyfajta táncterápia?
- Don R: Igen, de ez egy olyan rendszer, amely résztvevőit a gyakorlatokon keresztül élő kapcsolatba hozza. A zene is, mint stimulációs eszköz, ezt a kapcsolatot segíti elő.
- SA: Milyen zenékkel dolgoznak?
- Don R: Mindenféle zenét használunk, az eufórikus és jazz zenétől kezdve, a trópusi, szamba zenéken át egészen a komoly zenéig, mint például Bach, Schubert, Beethoween, Debussy, és, a legfontosabb: Mozart. Primitív zenékkel is dolgozunk, mint például az afrikai zene.
Tehát a Biodanza egy olyan érzelmi integrációs rendszer amely a mindennapi viselkedésben emberi kapcsolatokban jelen lévő érzelmekkel dolgozik. Az integráció azt jelenti, hogy mindannak, amit te gondolsz, amit te érzel, amit te csinálsz annak egy bensőséges összhangban, egységben kell lennie. Ugyanis egy személy gyakran gondol valamit, miközben valami egészen mást érez, és egy harmadik dolgot tesz.
- SA: Igen, ezt a mély és ellentmondásos benső konfrontációt talán mindannyian ismerjük. A Biodanza tehát a harmóniát keresi?
- Don R: Igen. Tehát ami fontos, az a gondolatok, az érzelmek „a szív” és a cselekvések összhangja, egysége. Ezért nevezzük a Biodanzát egy érzelmi integrációs rendszernek. A definíciót folytatva azonban a Biodanza mindezen túl egy az organikus rendszert megújító szisztéma is, vagyis a többnyire kibillent, disszharmonikus szervi rendszer harmóniáját és egészségét keresi, azaz fiziológiai harmóniát, amely a szervezetet kvázi vissza-fiatalítja. Az emberek meggyötörten jönnek és fiatalon távoznak. (mosolyog) A visszafiatalodás tipikusan megjelenik azoknál, akik a Biodanzát végzik. Neked személyesen elárulom, hogy 84 éves vagyok, de gyakran táncolok mindenfélét, jazz és rock zenére, nagyon sokmindennel foglalkozom, tele vagyok kreativitással és szerelemmel... És a végeredmény az, hogy az összes barátom, aki nem végzi a Biodanzát megöregedett...
- SA: ... mert?
- Don R: Mert nem használják a testüket, nem mozognak. (nevet).
- SA: Igen, a mozgás idősebb vagy idős korban még fontosabb, mint azelőtt.
- Don R: Igen, fiziológiai harmónia visszafiatalítja a testet. Ezeken túl (érzelmi és testi harmónia), a Biodanza újratanítja az természetes ösztönöket, amelyeket a kultúránk következtében elfelejtettünk. Az ösztönök teljesen természetesek, a céljuk, hogy védjék az életet. A zene segítségével a Biodanza tánc és emberi találkozás. Ezért ez nem egy magányos gyógymód: csoprtban kell végezni.
- SA: Úgy gondolom, hogy ez egy nagyon fontos eleme a Bidanzának, hiszen Európában is megfigyelhető az ember „elmagányosodása”, „eltárstalanodása”.
- Don R: Igen, és az egyedüllét gyakran depresszióhoz és mély szomorúsághoz vezet. Így a Biodanza utolsó „tárgya” az, hogy a résztvevőit megtanítsa élni. Sajnos, az emberek már nem tudnak élni...
- SA: (nevet) ... azt nem, csak szenvedni. Diplománk van arról, hogy tudunk szenvedni!
- Don R: (nevet) Igen, az nagyon jól megy. Megtanulni hogyan éljünk, annyit tesz, hogy képessé válunk szeretni és szeretve lenni. Képessé válunk a szeretet adni, és azt befogadni. Egy magányos, egyedüllévő szeretet nem műkődik. És hogy megtanuljunk örülni az életnek, és együttélni a természettel. Nagyon sok gyakorlatunk van a termszéttel.
- SA: És mindenki kipróbálhatja a Biodanzát? Vagy van, akinek nem javasolja?
- Don R: Mindenki. Nincs ellenjavaslat. Az egészen fiataloktól a terhes nőkig, és egészen idősekig mindenkit szeretettel várunk. A terhes nők számára a Bidanza segíti a felkészülést az anyaságra. A „normális ember” a mai társadalomban nagyon sokat szenved. A depressziótól, egyedülléttől, szexuális konfliktusoktól, családi problémáktól, stb. Minden „normális ember” számára ajánlott. Valamint a mentális betegségektől szenvedőknek is.
- SA: Ha jól tudom, éppen egy ilyen környezetben született a Biodanza, egy pszichiátriai osztályon...
- Don R: Igen, így van, erre mindjárt visszatérek. Tehát a Biodanza sikeresen alkalmazható olyan metnális betegségeknél, mint például az alzheimer-kór, az autizmus, parkinson-kór, valamint a motorikus fizikai problémákban szenvedőknél, mozgássérülteknél. Nagyon jó eredmények érhetőek el náluk, hiszen az élet öröme és a személy biztonságérzete kiválóan fejleszthető a Biodanzával. Természetesen a klinikai használatra más gyakorlatokat használunk - minden területen (attól függően hogy kikkel dolgozunk) - megvannak azok a speciális gyakrolatok, amelyeket használunk. Így kivétel nélkül, mindenkinek ajánlható. Például pszichiátriai esetekben a magát Napóleonnak vagy Jézusnak tartó beteg (hosszabb-rövidebb) idő után képessé válik felismerni, hogy ő nem Napóleon, hanem egy beteg, aki ebben és ebben a korházban, ilyen és ilyen kezelés alatt áll.
- SA: Ez fantasztikus eredmény. És milyen időtartamra javasolja a Biodanzát? Van megszabott ideje, ami alatt hatnia kell?
- Don R: Nincs megkötött ideje, a „normális emberek” számára heti egy foglalkozás javasolt, azonban az időtartamot nem lehet meghatározni, tarthat 6 hónapig vagy 3 évig.. a legjobb, ha ugyan az a csoport marad együtt végig, ha ez lehetséges. A Biodanza végtelenül összetett rendszer és foglalkozás, a képességek, amelyeket érint, felébreszt és formál folyamatosan fejlődnek a foglalkozásról foglalkozásra. Hogy egy személynek mennyi időre van szüksége a fejlődéshez, egyrészt rajta, másrészt a tanáron múlik.
- SA: Mit üzen a kedves Magyar olvasóknak?
- Don R: Táncoljátok át az életet (nevet).
- SA: Köszönöm a beszélgetést.

Vissza a lap tetejére


Interjú Manju Waltraud Pöllmann és Rita Schmalnauer biodanza oktatókkal
Sólyom Anna
2008. Június 21.-én volt a második magyarországi biodanza workshop a Hölgyválasz Táncstúdió berkeiben. Egy nappal később, egy kellemes capuccino és limonádé társaságában sok minden szóba került: a biodanza csapat immáron törzshelyének számító, Liszt Ferenc téri éttermében beszélgettem a magyarországi foglalkozások oktatóival, Manju és Rita okleveles biodanza oktatókkal.

S.A.: Hol, mikor és hogyan találkoztatok először a biodanzával?
Manju: Sok évvel ezelőtt a korábbi férjemmel részt vettünk egy Transz-konferencián Marakesben. Egy workshopot vezettünk, és ott találkoztam Rolando Toróval, aki biodanza workshopot tartott a konferencián. Mivel ezzel egyidőben egy bécsi intézetnek (Human Development Institut) szerveztem különböző workshopokat, meghívtam Rolando Torót, hogy tartsa meg ott első bécsi biodanza kurzusát.
S.A.: És ettől kezdve teljesen elválaszthatatlan az életed a biodanzától?
Manju: Ha jól emlékszem a konferencia 1991 novemberében volt, a bécsi workshop pedig 1993 februárjában. Majd 1993 májusában elkezdtem a biodanza oktató képzést Rolando olaszországi iskolájában, ahova minden hónapban visszamentem az órákon részt venni. Tehát igen, tulajdonképpen az első találkozáskor szerelembe estem a biodanzával, és ez azóta is tart.
S.A.: Rita, ha jól tudom te Manju közvetítésével találkoztál a biodanzával...
Rita: Igen, én Burglandban találkoztam először a biodanzával, ahol egy Kulturális Képzési Intézetet vezetek. Egy koncerten találkoztam Manjuval, ahol ő odajött hozzám, és megkérdezte, hogy tudnék-e ennél az intézetnél egy biodanza workshopot szervezni. Azt válaszoltam neki, hogy igen, ez érdekesen hangzik, küldd el nekem a tudnivalókat és információkat a biodanzáról, és akkor majd meglátjuk. Így Manju elküldte nekem mindezeket, és mivel továbbra is izgalmasan hangzott, felvettem a programok közé és belevágtam az első burglandi biodanza workshop szervezésébe. Én is jelentkeztem, mivel nagyon kíváncsi voltam: aztán egy évvel később 2002-ben Bécsben elkezdtem a biodanza oktató képzést, Manju biodanza iskolájában.
S.A.: Ezek szerint, Manju, te 2002-re már biodanza iskolát vezettél Bécsben?
Manju: Már sokkal hamarabb. Az iskola 1994-ben indult az első résztvevőkkel. Olaszországba jártam a kurzust végezni, és félidőben, amikor a tanulmányaim felével már készen voltam megnyitottam a bécsi iskolát. Természetesen ekkor még nem én tanítottam, hanem Olaszországból hívtam tanárokat és Rolando Torót, a biodanza alkotóját, tehát tulajdonképpen ők képezték az iskola első hallgatóit.
S.A.: És mit adott neked személy szerint a biodanza, amit olyan csodálatosnak találtál és arra motivált, hogy ezt megtanuld és másoknak tanítsd?
Manju: Mielőtt a Biodanzával találkoztam volna már sokféle különböző

Manju Waltraud Pöllmann
Grazban született és ő vitte a Biodanzát Ausztriába.
1996 óta önálló biodanza oktató és előadó. 2000 óta szakképzett Biodanza Facilitator bel- és külföldön egyaránt. 1996 óta vezetője Bécsben az I. Osztrák Biodanza Szakiskolának, melyet 1994-ben hozott létre. A Biodanza Szisztémát közvetlenül a módszer megalkotójától, Rolando Torótól tanulta Olaszországban.

személyiségfejlesztő technikával megismerkedtem, mint például transz-technikák, szúfi-technikák, buddhista meditáció, pszichoterápiás technikák, mint például családfelállítás, NLP, stb. Tanultam is ezeket, de egyik sem volt igazán jó, egyikkel sem éreztem azt a kapcsolódást, hogy az volna az én módszerem. Aztán amikor találkoztam a biodanzával azonnal megéreztem, hogy ez az, ami hozzám illik, amivel dolgozni akarok. Nagyon szeretek táncolni és mélyen megérintett, ahogy a biodanza a fizikai kontaktusokkal dolgozott. Csodálatos volt, és eddig egyetlen más olyan terápiás technikával sem találkoztam, amely így dolgozna az érintéssel. Számomra ez az élmény volt az, amelyet meg akartam osztani másokkal.
S.A.: Ezek szerint, összefoglalva, a biodanza számodra egy olyan terápiás eszköz, amely azt tanítja, hogyan érintsünk?
Manju: Nem, ez így kevés. Hiszen előtte is tudsz érinteni. Sokkal inkább az, hogy hogyan használd az érintést terápiás „eszközként”. Ez nagyon egyedi, és az ilyen terápiás használatot nem lehet megtalálni más módszereknél. Mert ahogy a biodanza használja az érintést - amelynek itt emocionális közeledés és információcsere szerepe van - teljesen egyedülálló, és én eddig még sehol máshol nem találkoztam vele. Termesztésen nem zárom ki, hogy azóta felbukkant valahol... (nevet).

S.A.: Igen, még az is előfordulhat... (mosolyog). És te, Rita? Téged mi fogott meg a biodanzában?
Rita: Én is, mielőtt a biodanzával találkoztam volna sokféle más terápiát kipróbáltam, mivel élet- és szociális tanácsadással foglalkozom. Ezek során megtanultam, honnan jönnek a problémák és megtanultam analizálni őket. Az analízis természetesen jól működött, és nagyon sokat dolgoztam a kora-gyerekkori benyomásokkal, így magamat is remekül kianalizáltam. Aztán rájöttem, hogy mindaz remek, hogy én ezt tudom, de nem tudok vele semmit kezdeni. Majd részt vettem az első biodanza tréningemen és azt éreztem, hogy ez az a módszer, amely segítségével ezek a sérült részek valóban gyógyulni tudnak. Soha nem lehet pusztán beszéddel vagy analízissel gyógyítani vagy gyógyulni.
S.A.: És mi az, ami ezeket a belső, lelki sérüléseket gyógyítja? Az érintés?
Rita: Az érintés, az emberek, akik ott vannak velem, a szabadság, hogy megengedhetem, hogy önmagam legyek, anélkül, hogy elemezném, mit tettem vagy teszek, és hogy ezáltal megtalálom a gyökereimet.
S.A.: Tehát a biodanza alatt szabadon, kötöttségektől és elvárásoktól mentesen gyógyulhat az és ami készen áll a gyógyulásra, mondhatjuk így?
Rita: Igen.
S.A.: Hogyan foglalnátok össze 1-2 mondatban az olvasók számára, hogy mit jelent számotokra a biodanza? Mi az, ami a legjobban kifejezi, hogy mi számotokra a biodanza és mi az, amit adni tudtok általa másoknak?
Manju: A biodanza egy módszer, ami igazán és mélyen összeköt az életeddel,

Mag. Rita Schmalnauer
Linzben született, 2 fiúgyermek anyja. Egyetemi tanulmányait a jogtudományok területén végezte. Pedagógiai vezető a felnőttképzésben. 2005 óta diplomás biodanza oktató és előadó.

választásaiddal és segít hogy élj életed minden lehetőségével. Oda vezet vissza téged, aki te igazán vagy, az esszenciádhoz.
Rita: Számomra mély kapcsolatot jelent önmagammal, aztán egy egymásra nyitott kapcsolatban való találkozást másokkal, a világgal, az élettel - egy biztonságos és szeretettel teli módon.
S.A.: Mi változott az életetekben a biodanza hatására? Rolando Toro arról beszélt, hogy a biodanza megtanít hogyan éljünk, megtanít hogyan adjuk és hogyan fogadjuk el a szeretetet, hogy ne egyedül, magányosan álljunk a szeretetünkkel hanem meg tudjuk azt osztani másokkal. A ti személyes fejlődésetekben ez hogyan jelenik meg?
Manju: (nevet) Amikor elindítottam a biodanza iskolát Bécsben, illetve amikorra saját tanulmányaimat befejeztem addigra az egész életem megváltozott: megváltoztak a kapcsolataim, a szakmám, a lakóhelyem; minden megváltozott körülöttem. Mostanáig elkísér egy olyan belső szabadság, amely erőt ad a cselekvéseimhez és szabaddá tesz, vagyis azzá, aki vagyok. Ez persze hosszú folyamat volt, „szárnyakat növeszteni”, megtanulni élvezni az életet és jó kommunikációs kapcsolatot alakítani ki másokkal... (nevet) Azt hiszem a Bidanza segítségével mindenki azt tanulja, ami az ő személyiség-fejlődéséhez a legszükségesebb. Én például sokkal nyugodtabbá váltam a kommunikációban.
S.A.: És megtaláltad a te igazi „szakmádat”, azt, amivel tudsz és akarsz is foglalkozni?
Manju: Igen, megtaláltam.
S.A.: Ez nagyon sokat számít a boldogság kérdésében!
Manju: Igen, ez nagyon fontos, mert nagyon sokan csak azért járnak dolgozni, hogy pénzt keressenek, de egyáltalán nem teszi őket boldoggá a munkájuk. Jó valami olyan szakmát találni, amivel azonosulni lehet. Én teljesen azonosulni tudok a Biodanzával, otthon érzem magam benne.
S.A.: Rita, te is ilyen változokat tapasztaltál az életedben a biodanza hatására?
Rita: Én egy olyan folyamatnak éltem és élem meg a biodanzát, ahol a fejlődés fokozatosan tovább halad minden „vivencia”, vagyis teljes biodanza foglalkozás alkalmával. A biodanza nem arról szól, hogy te MOST „megvilágosodsz”, sokkal inkább egy lassú, lépésről-lépésre történő fejlődés, áramlás, „flow”, amely sosem ér véget. Az én életem változásai kevésbé látványosak - én nem váltottam szakmát, sem lakóhelyet, viszont a belső érzelmi változások nagyon jótékonyak. Megtanultam hogyan mondjak „nem”-et, amire régen nem voltam képes, és persze ettől az „igen”-eim is erősödtek. Sokat segített hogy elfogadjam a lehetőségeim határait...
S.A.: ... igen, a határainkat nagyon hasznos ismerni, hogy ne vállaljunk túl sokat...
Rita: ... igen, és a biodanza által ezeket egyre inkább felismertem. És mivel mindez fokozatosan történik, nem egyik pillanatról a másikra, a módszer nagyon gyengéd, és nem kólintja fejbe az embert.
S.A.: Igen, azt hiszem a fokozatosság nagyon fontos, hiszen ez a legbiztosabb módja készségeink elsajátításának. Ez az, amit összefoglalásként a biodanza egyik legnagyobb előnyének emelhetünk ki? Miszerint, hogy nem egyik pillanatról a másikra idéz elő változásokat, amelyek bizonyos idő eltelte után semmivé foszlanának, hanem lépésről-lépsére, fokozatosan vezet minket „szárnyaink növesztése”, azaz a személyiségünk kiteljesedése felé?
Rita: Igen, így van.
S.A.: Visszatérve a biodanza csoport vezetéséhez, a biodanza oktatáshoz, pontosan hány éve foglalkoztok vele?
Manju: 1996-ban fejeztem be a képzést és azóta tanítok.
Rita: Én 2005-ben fejeztem be, és azóta vezetek csoportokat.
S.A.: Vannak állandó csoportjaitok? Milyen gyakran vannak foglalkozások, és hogyan dolgoztok velük?
Manju: Nekem két állandó csoportom van, az egyik kezdő, a másik haladó. Ez olykor egy picit összekeveredik, ha valaki nem tud az ő csoportnapján jönni, de ez a fő program. A szemeszter kezdetén megnyitom az alap-csoportot, ahol 4-5 alkalom erejéig bárki jöhet és együtt táncolhat, együtt lehet a csoporttal. Aztán a hatodik alkalomtól, ha részt akarnak venni, ki kell fizetniük a tanfolyam fennmaradó árát és rendszeresen részt kell venniük a foglalkozásokon. Természetesen ez rugalmasan működik, ha valaki nem tud jönni, be lehet pótolni egy másik alkalommal.
Rita: Nekem egy csoportom van, és Manju csoportjához hasonlóan, a szemeszter elején a csoport nyitott, bárki csatlakozhat, aztán pár foglalkozás után el kell dönteniük, hogy részt kívánnak-e venni az foglalkozáson a fél év során, vagy nem.
S.A.: Rolando Toro is említette, hogy a legjobb, ha ugyan azokból az emberekből álló csoport dolgozik együtt hosszabb távon. Ezért szükségesek ezek a megkötések a foglalkozások indulásának elején?
Rita: Igen, mert a csoport együtt fejlődik és egy belső, bizalmi, biztonságos szféra kialakulásának hiánya visszaveti a fejlődést. Így mindenkinek az az érdeke, hogy a kezdeti nyitottság után hosszabb távon együtt dolgozhassanak a csoport tagjai, anélkül, hogy a csoportdinamika megakadna.
S.A.: Milyen hosszú időre van szükség, hogy egy új csoportban kialakuljon ez a közeg? Van ennek előre megállapított ideje?
Manju: A fejlődés folyamatos, és természetesen mindenhez időre van szükség. A tanár itt együtt dolgozik a csoporttal, és folyamatosan figyeli őket, így bármikor változtathat aszerint, hogy milyen gyakorlatra van szüksége a csoportnak. Természetesen szükség van némi időre, mire a csoport „összeáll”, de ez egyrészt a csoport tagjain múlik, másrészt a tanáron, nem állapítható meg előre.
S.A.: Ezek szerint nem egy előre megállapított séma szerint dolgozik a csoportvezető? Nem kell ragaszkodnia egy bizonyos mintához?
Manju: Nem a csoportot kell a mintához igazítani, hanem a mintát a csoporthoz. Ez az együttműködés alapja. És természetesen minden oktató a saját stílusában dolgozik.
S.A.: Mi a különbség a biodanza Szisztéma oktatása és a rendszeres heti biodanza foglalkozások között?
Manju: A biodanza Szisztéma oktató képzése 3 és fél évig tart, minden hónapban egy teljes hétvégén folyik a képzés. Minden hétvége egy adott témát dolgoz fel két részben: egy előadás és egy „vivencia”, vagyis biodanza-foglalkozás keretében. Itt két nap alatt összesen négy biodanza foglalkozást kap a hallgató. Ez alatt a két nap alatt sokkal intenzívebb élményt kap, mint a heti egy alkalom során - és természetesen jóval több háttérinformációt a biodanza működéséről, metódusáról, felépítéséről, stb. Az oktató képzés során a résztvevők megismerik azokat az elméleti modelleket, amelyeken az egyes „vivenciák” alapulnak. Ez a mítoszoktól a biológiáig, a zenei tanulmányokon át a lélektani és szociológiai tanulmányokig nagyon sok mindent magába foglal. Természetesen a képzés első felében főleg önmagunkon dolgozunk - a második felében ez a kör kiszélesedik. A cél, hogy elérjük legbensőbb énünk alapkövét, identitásunk alapját, amely a kulturális viselkedéseink mélyén búvik meg.
A képzés része az is, hogy a hallgatók részt vegyenek egy rendszeres, heti foglalkozáson, ha tehetik. És fordítva, azok, akik szeretnék mélyebben megismerni a biodanza mechanizmusát vagy mélyebben szeretnének dolgozni önmagukon szintén előfordul, hogy részt vesznek a havi oktató kurzusokon, bár nem mint szakmát választják a biodanzát, és nem igényelnek diplomát a végén. Mivel az első két évben bárki részt vehet ezeken a képzéseken, ez nem jelent problémát - a harmadik évtől kezdődik a képzés azon szakasza, amelyen csak az oktatónak készülők vehetnek részt. Ezután a harmadik év után tanulják a hallgatók, hogyan vezessék a „vivenciákat”, a csoportokat, kezdetben természetesen egy tanár asszisztenciájával. A képzés végén a Rolando Toro által alapított International Biocentric Foundation által kibocsátott diplomát kapnak. A képzés akkreditálása folyamatban van. Nagyon sok olyan hallgatóm van, akik csak azért járnak a hétvégi képzésekre, hogy mélyebben dolgozhassanak magukon, nem pedig azért, hogy oktatókká váljanak.
A heti foglalkozások azért fontosak, mert a heti rendszeresség a fokozatosságával jobban segíti és mélyíti a fejlődést. A havi rendszeresség is nagyon jó, de mivel ott hosszabb szünetek telnek el a foglalkozások között, a fejlődés és hatásai lelassulhatnak.
Rita: Van egy hallgatóm, aki kifejezetten azért szeret a heti foglalkozásokra járni, mert a „vivencia” alatt meg tud szabadulni az életében jelen lévő stressztől, képessé válik lazítani, és ezáltal a mindennapokban jelentkező stressz helyzeteket is jobban tudja kezelni. Ez a módszer nagyon javasolt az olyan szakmában dolgozó emberek számára, mint például szociális munkát végzők, nővérek, és olyan emberek számára, akik munkájuk részeként folyamatosan adnak, de semmit sem, vagy pedig csak nagyon keveset kapnak belőle vissza. A heti rendszeresség foglalkozások segítenek feltöltődni, és kívül kerülni a megszokott, beszürkült mechanizmusokon.
Manju: A három és fél éves képzés után számtalan specializációs lehetőség áll a hallgatók rendelkezésére, ami lehet például: biodanza gyerekeknek, vállalatoknak - mint például csapatépítés, stb - , időseknek, párkapcsolat-terápia részeként, fogyatékkal élők számára, pszichiátriai gyakorlatban, rekreációban stb. Számtalan lehetőség van a specializációra, ha ez a résztvevő vágya.
S.A.: Tehát a 3 és fél év az alapokat adja meg, amelyekkel normális, minden specializációtól mentes biodanza foglalkozásokat lehet tartani?
Manju: Igen, igen, így van. Az alapképzés után a lehetőségek tárháza végtelen.
S.A.: Májusban kezdődtek a magyarországi workshopok, amelyet minden hónapban egyszer tartotok közösen. Tervezitek a magyarországi képzés beindítását? Ha igen, mikor?
Manju: Igen, szeretnénk elindítani a magyarországi biodanza iskolát. Hogy mikor kerül erre sor, az a jelentkezőktől függ. A jelentkezés feltétele, hogy részt vegyen előtte biodanza foglalkozáson.
S.A.: Kiknek a jelentkezését várjátok?
Manju: A képzés nagyon hasznos lehet tanárok számára, hogy megelőzzék és kezelni tudják a stresszhelyzeteket, ugyanígy szociális munkások és terapeuták számára is, bármilyen terápiával foglalkozzanak is. Nagyon ajánlott a technikai szakmákban dolgozók számára, mérnököknek, vagy azoknak, akik nagyon sokat gondolkodnak és szellemi munkát végeznek, hogy a testüket is használják. Masszőröknek és fizikai terapeutáknak is nagyon ajánlott, orvosoknak, pszichológusoknak és pszichiátereknek. Tulajdonképpen mindenkinek a segítségére válik.
Rita: A következő workshopot július 19-20.-án tartjuk a Hölgyválasz Tánc Stúdióban. Szeretettel várunk minden érdeklődőt!
S.A.: A beszélgetést is folytatjuk majd, a biodanza műhelytitkaival. Addig is, köszönöm a beszélgetést.

Vissza a lap tetejére


Ön a . látogatónk.